Színes hírek

Már a madarak fészkeiben is műanyag szemetet találtak

Az University of the Highlands and Islands (UHI) egyik intézményének kutatócsoportja 10 274 fészket vizsgált meg Északnyugat-Európában, amelyeknek 12 százalékában találtak műanyagot. A skót tudósok megállapították, hogy már csibekorukban is fenyegeti a tengeri madarakat a műanyagszemét. A skót felföldek és szigetek felsőoktatási intézményeit összefogó UHI részeként működő North Highland College thursói kampuszán dolgozó kutatók 2016 és 2020 között gyűjtöttek adatokat ornitológusok segítségével. 14 különböző madárfaj 84 kolóniáját vizsgálták Nagy-Britanniában, Norvégiában, Izlandon, Svédországban és a Dániához tartozó Feröer-szigeteken. A műanyagszennyezettség szempontjából legsúlyosabban érintettnek a lundák (Fratercula arctica) bizonyultak: esetükben a vizsgált fészkek kétharmadában találtak műanyagot – írták tanulmányukban a kutatócsoport tagjai.

Az Ápoló Klubban mutatta be csapatát a Duna Aszfalt – DTKH Kecskemét

Mi kell egy jó évadhoz? Nyilvánvalóan kellenek jó játékosok. Kell jó szakvezetés, edzői team. Kell kiváló közönség, szurkolósereg. És ami nagyon fontos: a biztos anyagi háttér. Ezek nélkül a mai világban nem lehet hosszútávon építkezve egy olyan stabil csapatot kialakítani, amilyen a kecskeméti férfi kosárlabda csapat. A Duna Aszfalt az építőiparban az egyik vezető cég Magyarországon, illetve a másik névadó szponzor, a DTKH, a hulladékgazdálkodásban a legstabilabban fejlődő cég. Azt gondolom, hogy a szponzorokkal és Kecskemét városával a háttér biztosított. A játékosokkal, az edzőkkel és a szurkolókkal stabil csapat is. Minden adott ahhoz, hogy jól szerepeljünk - hangsúlyozta Szeberényi Gyula Tamás alpolgármester a csapatbemutatón. Forrás: hiros.hu

Terjedhetnek az újrahasznosítható műanyag palackok

Az Európai Bizottság nyilvántartásba vette a „ReturnthePlastics” újrahasznosítható műanyag palackok terjedéséért küzdő európai polgári kezdeményezést. Utóbbi szervezői kérik, hogy a bizottság a műanyag palackok újrafeldolgozását szolgáló, uniós szintű betétdíjas rendszer megvalósítását célzó jogszabály-javaslatot terjesszen elő. Írja elő például, hogy a műanyag palackokat árusító szupermarketláncok üzemeltessenek visszaváltó automatákat. Azt is szeretnék, hogy az EU vezessen be különadót a műanyag palackokat gyártó vállalatok terhére. A regisztrációt követően a szervezők egy évig gyűjthetik a támogató aláírásokat. Amennyiben egy európai polgári kezdeményezés egy éven belül, legalább hét különböző tagállamból, egymillió támogató nyilatkozatot kap, az Európai Bizottságnak döntenie kell arról: helyt ad-e a kérelemnek, vagy elutasítja azt.

Fesztiválszemétből műalkotás 

A HybridCycle Tiszta Balaton, tiszta művészet! programja keretében a Balaton környékének legnagyobb kulturális és gasztronómiai fesztiváljain már felvette a versenyt a leggyakoribb hulladéktípusokkal szemben. Idén a Paloznaki Jazz Pikniken fogyasztott borok parafadugói gyűjtőpontokba kerültek, a „Művészetek Völgyében” pedig hulladékgyűjtő szigetek voltak. A Balatonfüredi Borheteken is a fenntarthatóság jegyében gyűlnek a palackokat lezáró dugók, kupakok, kupakzárak. Ami a gyűjtőpontokba kerül,a programperiódus végén használati tárgyak és művészeti alkotások képében kap lehetőséget egy „új életre”. A HybridCycle a Veszprémi Utcazene Fesztivál és a Veszprémi Állatkert területén is segíti a szelektív hulladékgyűjtést, szeptembertől pedig négy veszprémi általános iskolában indítanak kupakgyűjtő akciót.

Citarum – jávai a világ legszennyezettebb folyója 

A világ egyik legszennyezettebb folyója a jávai Citarum-folyó. A Citarumban, kis túlzással, már több szemét úszik, mint víz. Nem csoda, hiszen nagyjából 9 millió ember háztartási szemete és 500 ipari üzem hulladéka kerül a mindössze 300 kilométeres, Jáva szigetének nyugati felén kanyargó folyóba. A helyiek kemény körülmények között próbálják „újrahasznosítani” a folyóba került szeméttömeget. A folyó vizéből több millióan isznak, vagy öntözik vele a rizsföldeket. A Citarum táplálja a Saguling tavat is, amely a vizet adja Nyugat-Jáva legnagyobb vízi erőművéhez, de a szemét úgy lelassította le a folyót, hogy ez már az erőmű működését veszélyezteti. Az Ázsiai Fejlesztési Bank 500 millió dollár kölcsönt adott a folyótisztításra, de ez valószínűleg nem lesz elegendő. 

Magyar szabadalom a mezőgazdasági műanyaghulladék feldolgozására

Magyarországon a mezőgazdasági termelők által a növénytermesztés és az állattartás során használt műanyag fóliákból évente mintegy 10 ezer tonna mezőgazdasági fóliahulladék képződik. Eddig nem volt lehetőség ezek gazdaságos begyűjtésére, újrafeldolgozására vagy ártalmatlanítására, ám a kormány tavaly 280 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott a fóliahulladék szakszerű gyűjtési rendszerének kialakításához. A fóliahulladék újrafeldolgozását fenntartható, szabadalmaztatott technológiával végzik, az így előállított száraz agglomerátum környezetbarát-termék védjeggyel ellátott alapanyag, a mezőgazdaságban használatos termékek készíthetők belőle. A fóliahulladék gyűjtéséhez száz darab speciális gyűjtőkonténert helyeznek ki idén az országban. A konténerekbe a gazdaságok mellett hobbikertészek is díjmentesen elvihetik a termesztés során képződött műanyaghulladékukat. A begyűjtésből száraz agglomerátumot készítenek, majd a mezőgazdaságban és az iparban is használható termékeket gyártanak, például csepegtető szalagot, műanyag vödröket, rekeszeket.

Ismét 6 tonna hulladéktól tisztult meg a Felső-Tisza

Újabb 6 tonna hulladéktól mentesítette az augusztusi egy hetes IX. Felső-Tiszai PET Kupa csaknem 300 résztvevője a folyó Tiszabecs és Vásárosnamény-Gergelyiugornya közötti 60 folyamkilométeres szakaszát. Idén nyáron a második versenyt szervezték, júniusban több mint 5 tonna hulladékot gyűjtöttek össze a II. Tisza-tavi PET Kupán. A szervező Természetfilm.hu Egyesület szerint a több éve tartó rendszeres takarításoknak köszönhetően az ártérben kevesebb az erősen szennyezett hulladék gócpont, miközben az egyre gyakoribb erős áradások jelentősen újra tudják rendezni a folyóparti hulladékhelyzetet. A Vásárosnamény alatti szakaszon pedig kevesebb hulladék úszik le a Felső-Tisza-Vidéki hulladékmentesítő gépláncnak köszönhetően. A szervezők folyamatosan figyelik a hazai hulladékhelyzetet, amely a TrashOut nemzetközi applikációval és a magyar fejlesztésű tisztatiszaterkep.hu online felületen követhető nyomon.

 

Tiszalúc után folytatódik a Tisztítsuk meg az országot! program

A Tisztítsuk meg az országot! program (TMOP) finanszírozásában 270 köbméter illegális hulladékot szállítottak el a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszalúc községből, megtisztítva ezzel a Holt-Tisza partját. A kormányzati kiemelt program keretében önkormányzatoknak, civil szervezeteknek nyújtanak támogatást, hogy megszüntessék Magyarországon az illegális hulladékot,  eddig már 30 ezer tonnányi illegális hulladékot szállíttattak el, ami több mint ezer vasúti vagonnak megfelelő mennyiség. A programot folytatódik, a közeljövőben mintegy 5,5 milliárd forintos támogatási kerettel hirdetnek pályázatot az önkormányzatok részére. A programot kiegészíti, segíti az úgynevezett hulladékradar applikáció, amelyet bárki letölthet az okostelefonjára, és jelezheti, hogy hol látott illegális lerakatot.

Sok a felesleges élelmiszertartalék a családoknál

Számos családban még mindig feleslegesen nagy az élelmiszertartalék, a háztartások ötöde arra számít, hogy nem tudják a lejárati időn belül elfogyasztani a termékeket, amelyek mennyisége több mint kétszerese a járvány első hulláma idején tapasztaltnak. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet és a TÉT Platform Egyesület kutatásában a válaszadók arról számoltak be, hogy a járványügyi helyzetben csökkent a háztartásukban elpazarolt élelmiszer mennyisége, ami annak köszönhető, hogy jellemzően több idő jutott a háztartásra, az otthoni főzésre, étkezésre. Az emberek 57 százaléka azonban úgy tapasztalta, csomagolási hulladékból több keletkezett, mint a járványt megelőzően.

Megéri a zöldfinanszírozás

Az Európai Unió egyre inkább elköteleződik a környezet védelme mellett, 2023-tól az agrárvilágban is a fenntarthatóságra terelődik a hangsúly. A fenntarthatóvá válásban ugyanakkor a bankszektor is egyre nagyobb feladatot vállal finanszírozási oldalról.

 

A bankoknak a gazdaság szükségszerű „zöldítése” nemcsak a beruházási igények miatt fontos üzleti lehetőség, de kockázati szempontból is előnyökkel járhat. A fenntarthatóbban működő vállalkozások nagyobb eséllyel teljesítik a szabályozás és az ügyfelek által támasztott, erősödő zöldelvárásokat, vagy éppen több uniós forráshoz juthatnak. Pénzügyi megfontolásból tehát érdemes olyan projekteket finanszírozni, amelyek környezeti szempontokat is figyelembe vesznek. A hitelminősítő Moody’s is hasonló tendenciákat figyelt meg: tavalyi felmérésük szerint a nem „zöld” kölcsönöket nagyjából kétszer valószínűbben nem teljesítik. A szemlélet globális elterjedését jól mutatja, hogy idén először – kötvénykibocsátással és hitelekkel – több finanszírozáshoz jutottak a zöldprojektek, mint a szénhidrogénekkel kapcsolatos beruházások.

 

A Bárány család 100 százalékos tulajdonában lévő Master Good cégcsoport baromfitenyésztő vállalata, a Magyarország csirkehús-előállításának mintegy 40 százalékát biztosító Baromfi-Coop Kft. például 23 milliárd forintot vont be zöldcélokhoz kapcsolódó beruházások finanszírozására a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramjában (NKP) végrehajtott tranzakciójával. A tízéves futamidejű kötvényekre 46,1 milliárd forintnyi befektetői ajánlat érkezett, az aukción kialakult átlaghozam 2,7331 százalék lett. A vállalat a zöldkötvényhez kapcsolódó beruházások megvalósítását a 2021–2023 közötti időszakra tervezi. A fejlesztések nyomán jelentős megtakarítást érnek majd el a víz- és energiafelhasználásban, csökkentik a hulladékmennyiséget, és visszafogják az ammónia kibocsátását is. Meg szeretnék valósítani a fenntartható baromfihús-termelést, a felhasznált természeti erőforrások maximális védelme mellett.

Fenntartható élelmezési rendszerekre van szükség

A fenntartható élelmezési rendszerek elérése érdekében felértékelődik a helyi és szezonális élelmiszerek, a rövid ellátási láncok és a hiteles, megbízható tájékoztatás szerepe, az Agrárminisztérium egyik fontos célkitűzése mindezek támogatása és elősegítése – mondta Nagy István agrárminiszter az Élelmezési Rendszerek „Elő-csúcstalálkozóján” Rómában. Az eseményt szeptemberben csúcstalálkozó követi majd. Az agrárminiszter Rómában hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett a fenntartható fejlődési célok elérése iránt, így nemzeti dialógust indított a fenntarthatóság felé vezető úton az élelmiszertermelés és fogyasztás kapcsán. A hazánkban megvásárolt élelmiszereknek csak 10 százaléka kerül a szemetesbe, míg globálisan ez az arány átlagosan 30 százalék, az Európai Unióban pedig 20 százalék.

Büszkék vagyunk – fogalmazott Nagy István – a fenntartható élelmiszer-fogyasztást és az élelmiszer-pazarlás csökkentését fogyasztói szinten megcélzó Maradék nélkül programunkra, hiszen ennek eredményeként 4 százalékkal csökkent a háztartási élelmiszer-hulladék Magyarországon. Az Agrárminisztérium nagy hangsúlyt helyez hosszú távú programok és kampányok folytatására, a fogyasztói magatartás befolyásolására az élelmezési rendszerek fenntarthatóvá tétele érdekében, amit segíthet a precíziós technológiák elterjedése is.

A fenntartható élelmezési rendszerek elérése érdekében felértékelődik a helyi és szezonális élelmiszerek, a rövid ellátási láncok és a hiteles, megbízható tájékoztatás szerepe, az Agrárminisztérium egyik fontos célkitűzése mindezek támogatása és elősegítése – mondta Nagy István agrárminiszter az Élelmezési Rendszerek „Elő-csúcstalálkozóján” Rómában. Az eseményt szeptemberben csúcstalálkozó követi majd. Az agrárminiszter Rómában hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett a fenntartható fejlődési célok elérése iránt, így nemzeti dialógust indított a fenntarthatóság felé vezető úton az élelmiszertermelés és fogyasztás kapcsán. A hazánkban megvásárolt élelmiszereknek csak 10 százaléka kerül a szemetesbe, míg globálisan ez az arány átlagosan 30 százalék, az Európai Unióban pedig 20 százalék.

Büszkék vagyunk – fogalmazott Nagy István – a fenntartható élelmiszer-fogyasztást és az élelmiszer-pazarlás csökkentését fogyasztói szinten megcélzó Maradék nélkül programunkra, hiszen ennek eredményeként 4 százalékkal csökkent a háztartási élelmiszer-hulladék Magyarországon. Az Agrárminisztérium nagy hangsúlyt helyez hosszú távú programok és kampányok folytatására, a fogyasztói magatartás befolyásolására az élelmezési rendszerek fenntarthatóvá tétele érdekében, amit segíthet a precíziós technológiák elterjedése is.

Augusztusban is tiszai PET Kupa

Augusztusban immár kilencedik alkalommal szervez a Felső-Tiszán hulladékgyűjtő PET-hajós versenyt a Természetfilm.hu Egyesület. A július 31-től augusztus 8-ig, főként az Ukrajnával közös határvizeken megvalósuló rendezvényen a résztvevők saját építésű pillepalack hajóikkal a folyó Tiszabecs és Vásárosnamény-Gergelyiugornya közötti szakaszát tisztítják meg a hulladéktól. A IX. Felső-Tiszai PET Kupa a Tisza Expedíció kíséretével valósul meg, a résztvevők együtt gyűjtik majd aPET- palackokat. A Tisza Expedíció a Nemzetközi Beruházási Bank támogatásával megvalósuló Tiszta Víz, Boldog Tisza projekt záró epizódja. A PET Kupa hulladékgyűjtésben résztvevő csapatai a hétvégén a tiszabecsi kempingben pillepalackokból építik meg hajóikat, majd hétfőn délelőtt rajtol a mezőny. A következő napokon más-más helyszínről indul útnak a flotta a Tiszabecs - Tiszacsécse - Szatmárcseke - Tivadar - Panyola - Vásárosnamény - Gergelyiugornya útvonalon.

A PET Kupa rendezői idén nyáron a második versenyt szervezik. Júniusban tizenegy csapat részvételével, több mint 5 tonna hulladékot gyűjtöttek össze a II. Tisza-tavi PET Kupán résztvevők. A IX. Felső-Tiszai PET Kupa tizenhat rajthoz álló csapattal, Áder János köztársasági elnök fővédnökségével, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatásával valósul meg.

Bizottsági javaslatok a klímacél eléréséért

Az Európai Bizottság (EB) javaslatcsomagot fogadott el annak érdekében, hogy az Európai Unió éghajlat-, energia-, földhasználati, közlekedési és adózási politikája 2030-ra alkalmas legyen az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 55 százalékos csökkentésére az 1990-es szinthez képest.

 

Az EB például el kívánja érni, hogy 2030-ra az új személygépkocsik átlagos kibocsátása 55 százalékkal, 2035-re pedig 100 százalékkal csökkenjen a 2021-es szintekhez képest, a 2035-től nyilvántartásba vett valamennyi új személygépkocsi kibocsátásmentessége révén. Az energia 40 százalékát pedig megújuló energiaforrásokból kellene előállítani 2030-ra, és kötelező éves cél lenne a teljes energiafelhasználás és a kibocsátások csökkentésére.

 

A bizottsági javaslatok fókuszában áll a kibocsátáskereskedelem alkalmazása az új szektorokban és a meglévő uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer szigorítása. Továbbá a megújuló energia fokozott használata a nagyobb energiahatékonyság érdekében, az alacsony károsanyag-kibocsátású közlekedési módok bevezetésének támogatása, valamint a szükséges infrastruktúra és a megfelelő üzemanyagok gyorsabb bevezetése. Bár az elmúlt 16 évben 42,8 százalékkal csökkent a villamosenergia-termelésből és az energiaigényes iparágakból származó kibocsátás, az uniós bizottság a teljes kibocsátási határérték további csökkentését és az éves csökkentési arány növelését javasolta, illetve a légi közlekedés ingyenes kibocsátási egységeinek fokozatos megszüntetését. Új kibocsátáscsökkentési célokat határozva meg a tagállamok számára az épületekre, a közúti és belföldi tengeri szállításra, a mezőgazdaságra, a hulladékgazdálkodásra és a kis ipari ágazatokra. Az egyes tagállamok eltérő kiindulási pontjait és kapacitásait figyelembe véve ezek a célértékek az egy főre jutó GDP-n alapulnak.

Fenntarthatósági programok a Művészetek Völgyében

Koncertekkel, táncelőadással, filmbemutatóval, kézműves-foglalkozásokkal és workshopokkal várja az érdeklődőket a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. a Művészetek Völgyében július 23-tól augusztus 1-jéig.

 

A MANK ArtPorta – Kalapos Udvar mottója, az Alkoss újra – Újra alkoss, az újranyitás utáni szabadság érzését és alkotás utáni vágyat idézi – a fenntarthatósági tematika szerint. Lesz például interaktív előadás a méhek életéről, a Tünet Együttes Te szemét! című produkciója a szemetet állítja fókuszba, és a művészeti performance-ok is a klímaváltozás fontosságára hívják fel a figyelmet. A fenntarthatóság tematikája a programok mellett az Udvar megjelenésében is fontos szerepet kap, a falakon megjelenő pop-up kiállítás műalkotásain keresztül a klímaváltozás hatásait mutatják be. Idén is lehet selymet festeni, tűzzománcot készíteni, szitanyomás, festőműhely is lesz és fotóművészeti workshopokat is tartanak. A környezetvédelem fontosságát hangsúlyozva újrahasznosított anyagokból lehet készíteni ékszert, lampionokat, saját neszesszert vagy saját Völgy-naplót dizájnerek segítségével. A Pemzli játszósarokban élményfestések, kitűzőkészítés és családi társasjátékok várják a gyermekeket, akik a Tiéd a cirkusz! edukációs, szórakoztató és muzeológiai programjain is részt vehetnek. Fellép a Willany Leó kortárs tánctársulat, koncertet ad a Terra Profonda és a Várkonyi Csibészek formáció. Csorba Lóránt, a Lóci játszik frontembere önálló esten mutatkozik be. Beck Zoltán, a 30Y frontembere pedig a művészet és a társadalmi tér viszonyulásairól tart előadást. Szőke András és Badár Sándor stand-up estjének keretén belül vetítik első alkalommal A delelő obsitos és a fekete bárány című filmet. A Műgyűjtés másként családi kalandjátékon kortárs műalkotásokat lehet keresni, emellett magyar ékszertervezők részvételével idén is lesz kortárs ékszervásár, valamint minden este filmklubbal készülnek.

Július 1-jétől tilos az egyszer használatos műanyagok forgalmazása Magyarországon

Klíma- és természetvédelmi célból a magyar kormány számos egyszer használatos műanyag forgalomba hozatalát megtiltotta, így például a fültisztító pálcikákat vagy a fehér habból készült ételtároló edényeket. A rendelet kiterjed azoknak a könnyű műanyag zacskó forgalomba hozatalára is, amelynek falvastagsága 15 mikron és afeletti – a biológiailag lebomló műanyagból készült kivételével. A rendelet szerint a könnyű műanyag hordtasakok falvastagsága 50 mikronnál kevesebb. A fenti felsorolásba nem tartozó italtartó pohár forgalomba hozatala is tilos, beleértve annak tetejét és fedelét is – ez a rendelkezés 2023. január 1-jén lép hatályba. 2019. június 5-én jelent meg az Európai Parlament és a Tanács irányelve az egyes műanyag termékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről. A single-use plastic (SUP), azaz egyszer használatos irányelv célja, hogy visszaszorítsák a műanyag termékek környezetre és persze az emberi egészségre gyakorolt káros hatásait.

Újrahasználható zöldség- és gyümölcstároló tasakokkal a műanyagzacskók ellen

Világszerte, Magyarországon is nagy gondot okoznak a műanyag hulladékok, különösen a műanyag zacskók túlzott használata terheli meg a környezetünket. Ezeknek a 80 százalékát Európában használjuk, évente 100 milliárd műanyag zacskó került a piacra. Világszerte 1 billió műanyag zacskót gyártanak évente, és 2 milliót vásárolnak meg percenként. Ma Magyarországon az egy főre jutó éves nejlonzacskó-felhasználás 30 darab. Ez a szám elsőre nem tűnik soknak, ám ha megszorozzuk az ország lakosságával, akkor az közel 300 millió zacskót jelent. Egy másik kimutatás szerint hazánkban egy nap alatt 1 millió műanyag zacskó fogy. A műanyag zacskók leginkább azért veszélyesek, mert nem, vagy csak lassan bomlanak le, és mivel még mindig sokan a szemetesbe dobják ahelyett, hogy szelektív kukába tennék, a kidobott zacskók akár 1000 évig szennyezhetik a bolygónkat.

A felelős vállalatok egyre inkább belátják, hogy számukra is lehet cél minél kevésbé terhelni a környezetünket, például a hulladék mennyiségének csökkentésével, a szelektív hulladékgyűjtéssel, környezetkímélő energia-felhasználási, hűtési és világítási technológiák alkalmazásával vagy éppen a műanyag zacskók ésszerű kiváltásával.

Megtisztulnak az állami erdők

Az állami erdőgazdaságok 2021. május végéig összesen 12 577 köbméter – négy és fél versenymedencének megfelelő – hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőkből a „Tisztítsuk meg az országot!” kezdeményezés keretében. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) valamint az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. által koordinált kormányzati program célja a felhalmozódott, illegálisan lerakott hulladék felszámolása és a hulladéklerakás megelőzését segítő infrastruktúra kialakítása. Az e célra kifejlesztett HulladékRadar applikáción keresztül országszerte több mint 1500 köbméter erdei hulladékról érkezett bejelentés. Az erdőgazdaságok azonban nemcsak ezt a mennyiséget gyűjtötték össze és szállították el az erdőkből, hanem további mintegy 11 ezer köbméter olyan szemetet is, amit az erdészek derítettek fel. Így összességében az előzetes becslést jóval felülmúlva a 12 500 köbmétert is meghaladta az eltávolított illegális hulladék mennyisége. Az erdei illegális hulladékok között a legnagyobb arányt a háztartási vegyes hulladék adta, utána az építési-bontási hulladék következett. Különösen nagy probléma, hogy a természetbe kikerülő veszélyes hulladék és gumiabroncs aránya elérte az országos teljes mennyiség öt százalékát. Összességében elmondható, hogy a természetkárosítók nem válogatnak, mindent kiszórnak, ami útban van nekik.

Több mint öt tonna hulladékot gyűjtöttek a PET Kupán

Több mint 5 tonna hulladékot gyűjtöttek össze az idei első folyami pethajós verseny résztvevői a tó Tiszafüred és Kisköre közötti szakaszán – adta hírül a a II. Tisza-tavi PET Kupa szervezője, a Természetfilm.hu Egyesület. A tizenegy csapat három vízen töltött nap alatt 1222 zsák szemetet gyűjtött össze a Tiszafüred és Kisköre között elhelyezkedő, könnyen hajózható szakaszon.

A csapatok a hulladék nagyobb részét már a parton vagy saját pethajójuk fedélzetén válogatták át. A több mint öt tonna összegyűjtött hulladék mintegy fele műanyag palack, az egyéb hulladékok között hűtőket, tévékészüléket, szigetelőanyagokat és veszélyes hulladékot – festéket, olajos hordókat – is találtak a résztvevők. A főként Ukrajnából és Romániából az év eleji áradásokkal érkező hulladék sok helyen már a vízen evezve láthatóvá vált a szárazföld mellett, majd a partra kikötve és az ártéri erdőben kutatva egyes helyeken óriási szennyezés fogadta a résztvevőket. A környezetvédelmi verseny során különleges, védett vízi és szárazföldi élővilágú területek tisztultak meg, de a szennyezés mértéke miatt a szervezők további akciókat terveznek a helyszínre még az idén.

Augusztusban a Felső-Tiszán, szeptemberben pedig a Bodrogon szerveznek pethajós próbatételt.

Tízből kilenc magyar támogatja a műanyagok visszaszorítását

Az emberek 89 százaléka támogatja az egyszer használatos műanyagok visszaszorítását célzó lépéseket. A nagyvállalatoknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk a műanyagok túlzott használatának megfékezése terén – hívta fel a figyelmet elemzésében a Klímapolitikai Intézet, rámutatva arra, hogy a műanyagot nem lehet betiltani, használatát azonban korlátozni kell. Az értékes műanyaghulladékot pedig nyersanyagként, minél nagyobb arányban kell visszavezetni a körforgásos gazdaságba. Szintén július 1-jén lép életbe a törvény, amelynek következtében az uzsonnás vagy kiflis műanyag zacskók kilogrammonkénti termékdíja 57 forintról 1900 forintra emelkedik. Az intézkedések illeszkednek abba a koncepcióba, hogy az emberek helyett a szennyező vállalatok legyenek felelősek a klíma- és környezetvédelemért – áll az elemzésben.

A világon 1950 óta több mint 6 milliárd tonna műanyaghulladék termelődött, aminek mintegy 90 százalékát nem hasznosították újra. Jelenleg 380 millió tonnát gyártanak évente, a műanyag iránti kereslet pedig folyamatosan nő. A nehezen lebomló műanyagok ugyanakkor kockázatot jelentenek az élővilágra, gyártásuk, megsemmisítésük káros gázkibocsátáshoz vezet, a mikroműanyagok a szervezetbe kerülve egészségügyi problémát okozhatnak.

Hasznosítják a mezőgazdasági fóliahulladékot

A jövőben mintegy 280 millió forintból kiépül a mezőgazdasági termelőknél képződő fóliahulladék szakszerű gyűjtési rendszere. Magyarországon évente 10 ezer tonna mezőgazdasági fóliahulladék keletkezik, amelyre az új begyűjtő rendszer könnyű, hatékonyabb, olcsóbb és a körforgásos gazdaság elvárásainak megfelelő megoldást kínál a gazdáknak. Még  ebben az évben körülbelül 100 konténert helyeznek ki különböző vidéki helyszíneken. A közeljövőben továbbá az egész országot lefedő fóliahulladék-feldolgozó üzemek létesülnek majd, amelyek egy magyar szabadalmat használva költség- és energiahatékony módon lesznek képesek a fóliahulladékból új termékeket gyártani: így például műanyag rekeszeket, ládákat, vödröket, palántatálcákat, gyeprácsokat.