Színes hírek

Társaságunk által a 2023.04.01 - 2023.06.30-ig időszakra vonatkozó díjmentesen biztosított zöldhulladék gyűjtésére alkalmas zsákok átvehetőek a váci hulladékudvarban.

A zöldhulladékot tavasztól őszig, április 1. és november 30. között szállítjuk el a lakóingatlanoktól, PÁRATLAN héten, a kommunális hulladékgyűjtéssel megegyező napon.

A gyűjtésre vonatkozó utcalista megtekinthető a közszolgáltató honlapján.

A zöldhulladék kihelyezhető a DTkH Nonprofit Kft. által kibocsátott zöldhulladékgyűjtésre alkalmas lebomló zsákban. Társaságunk a 2023.06.30-ig időszakra vonatkozóan, 12 db zsákot biztosít díjmentesen az aktív szolgáltatással rendelkező Ügyfelek részére, melyeket szabadon használhatnak fel igényeik szerint a gyűjtési időszak alatt.

A díjmentes zsákok a Váci Hulladékudvarban vehetők át nyitvatartási időben.

Az átvételhez a felhasználási címre vonatkozó lakcímkártya, illetve az NHKV Zrt. által kiállított legutolsó számlalevél bemutatása szükséges.

Egy ingatlan esetében, a kijelölt gyűjtési napon, legfeljebb 10 db zöld színű zöldhulladék gyűjtő zsák helyezhető a közterületre.

Ammenyiben a díjmentesen biztosított zsákmennyiség nem elegendő, lehetőség van 180 Ft/db bruttó díj ellenében kék színű, szintén DTkH logóval ellátott zöldhulladék gyűjtésére alkalmas zsákot vásárolni, személyes Ügyfélszolgálatunkon, illetve zsákértékesítő Partnereinknél.

A zöldhulladék gyűjtésre alkalmas lebomló zsákban elhelyezhető a kertgondozás során levágott fű és egyéb lágyszárú növény, illetve a lehullott falevél.

Továbbá, ágnyesedék ((maximum 100 cm hosszú kötegekben, lebomló kötözővel összekötve, (alkalmanként) maximum 1 m3 mennyiségben), a zsák mellé kihelyezhető az ingatlan elé, a közterületet nem szennyező módon.

Az elszállításra szánt, bezsákolt, illetve kötegelt zöldhulladékot a saját ingatlan elé, az úttól 1-2 méterre kell kihelyezni a szállítási napot megelőző este vagy a megjelölt nap reggel 6:00-ig! Kérjük, ügyeljen rá, hogy a gyűjtőzsák szája legyen bekötve, ezáltal összefogható legyen.

Együttműködésüket ezúton is köszönjük!

Az Európai Bizottság nyilvántartásba vette a „ReturnthePlastics” újrahasznosítható műanyag palackok terjedéséért küzdő európai polgári kezdeményezést. Utóbbi szervezői kérik, hogy a bizottság a műanyag palackok újrafeldolgozását szolgáló, uniós szintű betétdíjas rendszer megvalósítását célzó jogszabály-javaslatot terjesszen elő. Írja elő például, hogy a műanyag palackokat árusító szupermarketláncok üzemeltessenek visszaváltó automatákat. Azt is szeretnék, hogy az EU vezessen be különadót a műanyag palackokat gyártó vállalatok terhére. A regisztrációt követően a szervezők egy évig gyűjthetik a támogató aláírásokat. Amennyiben egy európai polgári kezdeményezés egy éven belül, legalább hét különböző tagállamból, egymillió támogató nyilatkozatot kap, az Európai Bizottságnak döntenie kell arról: helyt ad-e a kérelemnek, vagy elutasítja azt.

A világ egyik legszennyezettebb folyója a jávai Citarum-folyó. A Citarumban, kis túlzással, már több szemét úszik, mint víz. Nem csoda, hiszen nagyjából 9 millió ember háztartási szemete és 500 ipari üzem hulladéka kerül a mindössze 300 kilométeres, Jáva szigetének nyugati felén kanyargó folyóba. A helyiek kemény körülmények között próbálják „újrahasznosítani” a folyóba került szeméttömeget. A folyó vizéből több millióan isznak, vagy öntözik vele a rizsföldeket. A Citarum táplálja a Saguling tavat is, amely a vizet adja Nyugat-Jáva legnagyobb vízi erőművéhez, de a szemét úgy lelassította le a folyót, hogy ez már az erőmű működését veszélyezteti. Az Ázsiai Fejlesztési Bank 500 millió dollár kölcsönt adott a folyótisztításra, de ez valószínűleg nem lesz elegendő. 

Újabb 6 tonna hulladéktól mentesítette az augusztusi egy hetes IX. Felső-Tiszai PET Kupa csaknem 300 résztvevője a folyó Tiszabecs és Vásárosnamény-Gergelyiugornya közötti 60 folyamkilométeres szakaszát. Idén nyáron a második versenyt szervezték, júniusban több mint 5 tonna hulladékot gyűjtöttek össze a II. Tisza-tavi PET Kupán. A szervező Természetfilm.hu Egyesület szerint a több éve tartó rendszeres takarításoknak köszönhetően az ártérben kevesebb az erősen szennyezett hulladék gócpont, miközben az egyre gyakoribb erős áradások jelentősen újra tudják rendezni a folyóparti hulladékhelyzetet. A Vásárosnamény alatti szakaszon pedig kevesebb hulladék úszik le a Felső-Tisza-Vidéki hulladékmentesítő gépláncnak köszönhetően. A szervezők folyamatosan figyelik a hazai hulladékhelyzetet, amely a TrashOut nemzetközi applikációval és a magyar fejlesztésű tisztatiszaterkep.hu online felületen követhető nyomon.

Számos családban még mindig feleslegesen nagy az élelmiszertartalék, a háztartások ötöde arra számít, hogy nem tudják a lejárati időn belül elfogyasztani a termékeket, amelyek mennyisége több mint kétszerese a járvány első hulláma idején tapasztaltnak. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet és a TÉT Platform Egyesület kutatásában a válaszadók arról számoltak be, hogy a járványügyi helyzetben csökkent a háztartásukban elpazarolt élelmiszer mennyisége, ami annak köszönhető, hogy jellemzően több idő jutott a háztartásra, az otthoni főzésre, étkezésre. Az emberek 57 százaléka azonban úgy tapasztalta, csomagolási hulladékból több keletkezett, mint a járványt megelőzően.

A fenntartható élelmezési rendszerek elérése érdekében felértékelődik a helyi és szezonális élelmiszerek, a rövid ellátási láncok és a hiteles, megbízható tájékoztatás szerepe, az Agrárminisztérium egyik fontos célkitűzése mindezek támogatása és elősegítése – mondta Nagy István agrárminiszter az Élelmezési Rendszerek „Elő-csúcstalálkozóján” Rómában. Az eseményt szeptemberben csúcstalálkozó követi majd. Az agrárminiszter Rómában hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett a fenntartható fejlődési célok elérése iránt, így nemzeti dialógust indított a fenntarthatóság felé vezető úton az élelmiszertermelés és fogyasztás kapcsán. A hazánkban megvásárolt élelmiszereknek csak 10 százaléka kerül a szemetesbe, míg globálisan ez az arány átlagosan 30 százalék, az Európai Unióban pedig 20 százalék.

Büszkék vagyunk – fogalmazott Nagy István – a fenntartható élelmiszer-fogyasztást és az élelmiszer-pazarlás csökkentését fogyasztói szinten megcélzó Maradék nélkül programunkra, hiszen ennek eredményeként 4 százalékkal csökkent a háztartási élelmiszer-hulladék Magyarországon. Az Agrárminisztérium nagy hangsúlyt helyez hosszú távú programok és kampányok folytatására, a fogyasztói magatartás befolyásolására az élelmezési rendszerek fenntarthatóvá tétele érdekében, amit segíthet a precíziós technológiák elterjedése is.

A fenntartható élelmezési rendszerek elérése érdekében felértékelődik a helyi és szezonális élelmiszerek, a rövid ellátási láncok és a hiteles, megbízható tájékoztatás szerepe, az Agrárminisztérium egyik fontos célkitűzése mindezek támogatása és elősegítése – mondta Nagy István agrárminiszter az Élelmezési Rendszerek „Elő-csúcstalálkozóján” Rómában. Az eseményt szeptemberben csúcstalálkozó követi majd. Az agrárminiszter Rómában hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett a fenntartható fejlődési célok elérése iránt, így nemzeti dialógust indított a fenntarthatóság felé vezető úton az élelmiszertermelés és fogyasztás kapcsán. A hazánkban megvásárolt élelmiszereknek csak 10 százaléka kerül a szemetesbe, míg globálisan ez az arány átlagosan 30 százalék, az Európai Unióban pedig 20 százalék.

Büszkék vagyunk – fogalmazott Nagy István – a fenntartható élelmiszer-fogyasztást és az élelmiszer-pazarlás csökkentését fogyasztói szinten megcélzó Maradék nélkül programunkra, hiszen ennek eredményeként 4 százalékkal csökkent a háztartási élelmiszer-hulladék Magyarországon. Az Agrárminisztérium nagy hangsúlyt helyez hosszú távú programok és kampányok folytatására, a fogyasztói magatartás befolyásolására az élelmezési rendszerek fenntarthatóvá tétele érdekében, amit segíthet a precíziós technológiák elterjedése is.

Az Európai Bizottság (EB) javaslatcsomagot fogadott el annak érdekében, hogy az Európai Unió éghajlat-, energia-, földhasználati, közlekedési és adózási politikája 2030-ra alkalmas legyen az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 55 százalékos csökkentésére az 1990-es szinthez képest.

Az EB például el kívánja érni, hogy 2030-ra az új személygépkocsik átlagos kibocsátása 55 százalékkal, 2035-re pedig 100 százalékkal csökkenjen a 2021-es szintekhez képest, a 2035-től nyilvántartásba vett valamennyi új személygépkocsi kibocsátásmentessége révén. Az energia 40 százalékát pedig megújuló energiaforrásokból kellene előállítani 2030-ra, és kötelező éves cél lenne a teljes energiafelhasználás és a kibocsátások csökkentésére.

A bizottsági javaslatok fókuszában áll a kibocsátáskereskedelem alkalmazása az új szektorokban és a meglévő uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer szigorítása. Továbbá a megújuló energia fokozott használata a nagyobb energiahatékonyság érdekében, az alacsony károsanyag-kibocsátású közlekedési módok bevezetésének támogatása, valamint a szükséges infrastruktúra és a megfelelő üzemanyagok gyorsabb bevezetése. Bár az elmúlt 16 évben 42,8 százalékkal csökkent a villamosenergia-termelésből és az energiaigényes iparágakból származó kibocsátás, az uniós bizottság a teljes kibocsátási határérték további csökkentését és az éves csökkentési arány növelését javasolta, illetve a légi közlekedés ingyenes kibocsátási egységeinek fokozatos megszüntetését. Új kibocsátáscsökkentési célokat határozva meg a tagállamok számára az épületekre, a közúti és belföldi tengeri szállításra, a mezőgazdaságra, a hulladékgazdálkodásra és a kis ipari ágazatokra. Az egyes tagállamok eltérő kiindulási pontjait és kapacitásait figyelembe véve ezek a célértékek az egy főre jutó GDP-n alapulnak.

Klíma- és természetvédelmi célból a magyar kormány számos egyszer használatos műanyag forgalomba hozatalát megtiltotta, így például a fültisztító pálcikákat vagy a fehér habból készült ételtároló edényeket. A rendelet kiterjed azoknak a könnyű műanyag zacskó forgalomba hozatalára is, amelynek falvastagsága 15 mikron és afeletti – a biológiailag lebomló műanyagból készült kivételével. A rendelet szerint a könnyű műanyag hordtasakok falvastagsága 50 mikronnál kevesebb. A fenti felsorolásba nem tartozó italtartó pohár forgalomba hozatala is tilos, beleértve annak tetejét és fedelét is – ez a rendelkezés 2023. január 1-jén lép hatályba. 2019. június 5-én jelent meg az Európai Parlament és a Tanács irányelve az egyes műanyag termékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről. A single-use plastic (SUP), azaz egyszer használatos irányelv célja, hogy visszaszorítsák a műanyag termékek környezetre és persze az emberi egészségre gyakorolt káros hatásait.

Az állami erdőgazdaságok 2021. május végéig összesen 12 577 köbméter – négy és fél versenymedencének megfelelő – hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőkből a „Tisztítsuk meg az országot!” kezdeményezés keretében. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) valamint az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. által koordinált kormányzati program célja a felhalmozódott, illegálisan lerakott hulladék felszámolása és a hulladéklerakás megelőzését segítő infrastruktúra kialakítása. Az e célra kifejlesztett HulladékRadar applikáción keresztül országszerte több mint 1500 köbméter erdei hulladékról érkezett bejelentés. Az erdőgazdaságok azonban nemcsak ezt a mennyiséget gyűjtötték össze és szállították el az erdőkből, hanem további mintegy 11 ezer köbméter olyan szemetet is, amit az erdészek derítettek fel. Így összességében az előzetes becslést jóval felülmúlva a 12 500 köbmétert is meghaladta az eltávolított illegális hulladék mennyisége. Az erdei illegális hulladékok között a legnagyobb arányt a háztartási vegyes hulladék adta, utána az építési-bontási hulladék következett. Különösen nagy probléma, hogy a természetbe kikerülő veszélyes hulladék és gumiabroncs aránya elérte az országos teljes mennyiség öt százalékát. Összességében elmondható, hogy a természetkárosítók nem válogatnak, mindent kiszórnak, ami útban van nekik.

Az emberek 89 százaléka támogatja az egyszer használatos műanyagok visszaszorítását célzó lépéseket. A nagyvállalatoknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk a műanyagok túlzott használatának megfékezése terén – hívta fel a figyelmet elemzésében a Klímapolitikai Intézet, rámutatva arra, hogy a műanyagot nem lehet betiltani, használatát azonban korlátozni kell. Az értékes műanyaghulladékot pedig nyersanyagként, minél nagyobb arányban kell visszavezetni a körforgásos gazdaságba. Szintén július 1-jén lép életbe a törvény, amelynek következtében az uzsonnás vagy kiflis műanyag zacskók kilogrammonkénti termékdíja 57 forintról 1900 forintra emelkedik. Az intézkedések illeszkednek abba a koncepcióba, hogy az emberek helyett a szennyező vállalatok legyenek felelősek a klíma- és környezetvédelemért – áll az elemzésben.

A világon 1950 óta több mint 6 milliárd tonna műanyaghulladék termelődött, aminek mintegy 90 százalékát nem hasznosították újra. Jelenleg 380 millió tonnát gyártanak évente, a műanyag iránti kereslet pedig folyamatosan nő. A nehezen lebomló műanyagok ugyanakkor kockázatot jelentenek az élővilágra, gyártásuk, megsemmisítésük káros gázkibocsátáshoz vezet, a mikroműanyagok a szervezetbe kerülve egészségügyi problémát okozhatnak.